Cucc · Gyerek

Így babázunk mi – harmadik rész

A bejegyzés-sorozat harmadik részében végül jöjjön pár dolog, amit nem használunk, és amit igen. Én nagyon kerestem az ilyen információt szülés előtt, hogy mi az, amit feleslegesen vesz meg az ember és mi az, ami valóban hasznos lehet. Remélem, ez az írás másoknak is segít valamennyit.

A bejegyzést a téma hosszúsága miatt három részre bontottam. Az első részt itt, a második részt itt éred el.

Nincs babaollónk – eddig még sosem vágtam le Lenke ujját a sima körömvágó ollóval… 🙂 Igaz, volt, hogy túlságosan levágtam a körmét, de az a babaollóval is sikerült volna. Elvileg az csak arra jó, hogy ne szúrjam meg, nem hegyes a vége, de eddig nem volt baj, pedig sosem álmában vágom a körmét, akkor örülök, hogy végre alszik. 🙂 Majd ha úgy látom, nem boldogulok, még mindig vehetek egyet.

Nincs babahőmérőnk, a sima hőmérővel sem volt semmi gond a popsijában, aztán valakitől hallottam, hogy mindig is a hónaljánál mérte, megpróbáltuk, nekünk is sikerült, azóta a popsis mérést hanyagoljuk.

Nincs légzésfigyelőnk – erről már írtam, hogy az együtt alvásnál elvileg átveszi a légzésünk ritmusát, illetve hogy mivel pakolgatom ide-oda az ágyban, nem is maradna rajta, beriasztana, amikor félkómában elfelejtem kikapcsolni… Erről azt olvastam egy helyen, hogy van, akinek volt és nem kellett, akinek volt és kellett, akinek nem volt és nem hiányzott, és akinek nem volt és kellett volna… (Kérdés, hogy vajon a légzésfigyelő segített-e volna adott esetben…) Ez alapján pedig mindenki maga dönt. Mi eddig a nincs és nem hiányzik kategóriába tartozunk.Illetve kaptunk, de visszaadtuk, mert csak a helyet foglalta.

Nincs babafigyelőnk – egy okostelefonos appot használunk helyette, még jobb is, mert mindig kéznél van. Telepítettük Zoli telefonjára, meg az enyémre, meg egy régi telefonomra, így itthon is tudom használni, és ha Zolival együtt megyünk valahová, akkor nem is kell vinni a harmadikat.

Nincs fürdetőkrémünk, gyógyszertári popsikrémünk, testápolónk, babasamponunk – erről is írtam már, nem akarom, hogy vegyszeres dolgokkal érintkezzen a bőre. Természetes szappan megy a fürdővízbe, lenolaj a hajlatkáiba, sheavaj a popsijára. De többektől hallottam, hogy tiszta vízzel fürdeti a babát. Egyébként a gyerekorvosunk szerint sem kell a baba bőrének természetes egyensúlyát mindenféle krémekkel felborítani – imádom! 🙂 (Ezt arra mondta, amikor Lenkének újszülöttként kicsit száraz volt a bőre – kiderült, hogy ez a kevés szopizás jele volt nála, és később magától helyreállt.) Bolti popsitörlőt csak akkor használunk, ha pelenkába kakil, vagy ha nem vagyunk otthon, egyébként vízzel mossuk le Lenke fenekét, mivel minden pelenkázásnál felajánljuk neki a mosdóba kakilást/pisilést.

Nincs babaöblítőnk – én már évek óta természetes öblítőt használtam, de a mosizás mellett az öblítő nem ajánlott, mert eltömíti a betéteket, még akkor is, ha csak a ruhák mosására használjuk, ugyanis lerakódik a mosógépben. Azóta ecettel öblítek, nem büdösek tőle a ruhák, igaz, nem is illatosak. 🙂 Lehetne mosóparfümöt venni, de nekünk annyira nem hiányzik. Egyébként nem tudom, milyenek ezek a babaöblítők, de a babaápolási termékekből kiindulva el tudom képzelni, hogy ezek is tele vannak vegyszerrel.

Nincs babahajkefénk – de babahajunk sem sok egyelőre. 🙂

Nincs pelenkázótáskánk – régebben is szerettem a nagy táskákat, egy ilyenben hordok mindent külön zacsizva (pelenkázó felszerelés, váltás ruha, játékok, pelenkázó alátét, textilpelus). Amíg elöl hordoztam Lenkét, a hátizsák volt a legpraktikusabb, most oldaltáska van. Figyelek, hogy ami először kell majd (amire fektetem, vagy autóban a játék) az felülre kerüljön, így mindent meg lehet találni benne.

Nincs pelenkázó neszesszerünk – szépek vannak, de valójában elfér minden egy visszazárható zacsiban. A használt pelust is ilyenben hozom haza.

Nincs fertőtlenítős szappanunk – Zoli mesélte, hogy anno (20 éve) ők Flóraszepttel mostak kezet az első gyereküknél, majd megjött a gyerekorvos, és kereste a rendes szappant. Azóta nem használtak ilyet, és mind a négy egészséges. Nekünk sem hiányzik. Az elején csöppentettem a folyékony szappanba teafaolajat, de többen azt mondták, az ilyen hígításban nem ér semmit, így aztán felhagytam vele.

Nincs pelenkakukánk – van rendes kukánk. 🙂 De most komolyan. Úgyis ki kell menni pelenkázás után kezet mosni, visszük a használt pelust is (már ha eldobhatóznánk). Ha szagos a csomag, bezacskózzuk és megy a kint kukába. Sajnos annyi nejlonszatyrot kapunk a házhozszállításos bevásárlásnál, amire nem mondhatom, hogy nem kérem, így elhasználjuk erre.

Nincs cumisüvegünk, cumink – a cumizavart elkerülendő. Helyette a lefejt tejet fecskendőből kapta Lenke, amikor kellett, most pedig például a vízben, teában feloldott homeopátiás golyócskákat kapja így.

Nincs kiságy feletti forgó izénk, világító, zenélő játékaink. Azt tanultuk, hogy az újszülöttnek elsőre még annyi inger is sok, ami simán csak a világból érkezik. Amikor meg már nagyobb, szerintem a vágyott inger ne gombnyomásra érkezzen, vegyen aktívan részt a játékban, próbálgassa a zörgős könyvet, csörgőt és hasonlókat. Bár a bábánk azt mondta, a legjobb játékok általában a hétköznapi dolgok, mint a csomagolópapír vagy egy palack, de nekem azért jobb érzés most még valamivel tisztább dolgokat adni neki, hogy a szájába vegye. Ha elkezd mászni, úgyis naponta végig fogja nyalni a padlót.

Ja, szoptatós fotelünk sincs persze. 🙂 Futok bele a neten az egyre kevésbé lényeges dolgokba, ahogyan írom ezt a bejegyzést, magamtól már eszembe sem jutnának. Biztos kényelmes, de úgyis ott szoptatok a lakásban, ahol éppen vagyunk.

Eddig hálózsákot sem használtunk, közös paplan alatt alszunk mindhárman, de ez lehet, hogy változni fog. Legutóbb, amikor megpróbáltuk, Lenkét mintha zavarta volna a hálózsák, de ez még nincs teljesen elvetve.

A bébikomp, járássegítő és társaik még nem aktuálisak, de nem lesznek – nem egészségesek. A kenguru sem.

OLYMPUS DIGITAL CAMERA

Babakocsink van, de eddig egyszer használtuk. Úgy gondolom, akkor lesz majd hasznos, ha Lenke már ül majd és szívesen nézelődik benne. Az első három hónapban nem lehetett letenni vízszintesbe, és most sem szeret távol lenni tőlem. De eljön majd annak is az ideje. 🙂

Használunk autós hordozót – ezt nem hiszem, hogy el lehet kerülni… Talán ha az ember vidéken él, ahol minden közel van és otthon szül. Egyébként vagy a kórházból haza kell hozni, vagy orvoshoz, kötelező dolgokra vinni, amikor kicsi, és az ember nem akar tömegközlekedésre szállni vele. És akkor még ott vannak a vidéki rokonlátogatások, meg az egyéb kiruccanások. Szóval nekünk autónk nincs (csak elég gyakran kölcsönkérjük Anyukámét), de autósülésünk van. 🙂

Használunk hordozókendőt és más hordozóeszközt – erről már írtam, a hordozás szerintem a legpraktikusabb és a babának is a legjobb, hacsak nincs az embernek valami fizikai gondja, ami megakadályozza a hordozásban. A hordozáshoz kaptunk hordozós zoknit és pulcsitrógert (bár ez utóbbit inkább csak azért, hogy legyen mit kérni karácsonyra, de egész praktikus, nem csak hordozásnál) és csináltattunk hordozós kabátot. Ezek kényelmessé, egyszerűbbé teszik a hordozást.

Bútorok: van egy kiságy, aminek le lehet venni az oldalát és odarögzítettük a saját ágyunkhoz. Zoli készített a már meglévő fiókos komódunkra egy pelenkázófeltétet, a komódban tartjuk Lenke ruháit, meg egy nagy polcon az egyéb dolgokat, ahová pakolni is tudunk pl. pelenkázásnál. Bölcsőt ajánlottak, de annyira nem láttam értelmét, mint amekkora helyet foglal. Kaptunk egy pihenőszéket, ezt egyre gyakrabban használjuk – én például szeretem, ha Lenke kint van velem, amikor a konyhában vagy a fürdőben teszek-veszek, de mondjuk tíz percre nem mindig veszem a hátamra, ilyenkor jön jól a szék. Meg amikor egyedül vagyok vele itthon este, és nem alszik nélkülem, tehát a jelenlétében kell megoldanom a zuhanyzást, olyankor is hasznos. Biztos lehet nélküle élni, de ha már kaptuk, használjuk.

Van éjjeli fény is, nem vettük, volt itthon állítható fényerejű, meleg fényű lámpa. Elég jól jön altatásnál és éjszaka, hogy nem kell erősebb fényt kapcsolni, ha látni szeretném Lenkét.

Használunk játszószőnyeget és habtapit – földszinten lakunk, alattunk garázs van, még a vastag szőnyegen is hideg van a földön, viszont mindenki azt ajánlja, hogy biztosítsak nagy mozgásteret Lenkének kemény felületen. Használunk játékokat, a zörgős, rágható könyvek váltak be eddig a legjobban, de ahogy írtam, 2-3 darabnál több nincs elöl egyszerre.Most már van egy-két verseskötet is, amikből Zoli lelkesen és hihetetlen tehetséggel olvas Lenkének.

Használunk masszázsolajokat, homeopátiás szereket, gyógyteákat (sokáig csak rajtam keresztül kapta őket Lenke, most épp hársfateában oldjuk fel neki a homeopátiás golyókat, mert köhög kicsit), orrszívót (a porszívóra szerelhetőt, szájjal szívva). Persze az orvos által felírt vitaminokat is beadjuk, meg azért lapul a hűtőben egy csomag lázcsillapító kúp is.

Lenke szopizási gondjai miatt nekünk muszáj volt a mellszívó és a babamérleg, ehhez nagyon jól jött a mikrós sterilizáló (ezeket mind kölcsön kaptuk), vettünk fecskendőket is gyógyszertárban és tejcsorgatót is. Ez utóbbit viszonylag későn, úgyhogy csak pár hétig használtuk, aztán egyrészt beállt a tejem, másrészt elkezdtem éjjel fekve szoptatni és úgy ezt nem nagyon lehet használni. A mosható melltartóbetét, a szoptatós melltartók és a szoptatós trikók is nagyon jól jöttek. A szoptatós trikók most is a kedvenceim, gondolom így lesz, amíg szopizik Lenke.

Babakádat is használunk állvánnyal – egyszer megpróbáltam a kádba tenni a babakádat, hát elég keserves volt. Egy idő után úgysem fér bele, de addig kihasználhatjuk ennek a kényelmét. 🙂 De hallottam olyat is, hogy a baba az egyik szülővel együtt zuhanyzik – ezt nemsokára mi is kipróbálhatjuk, mert elutazunk, és az apartmanban nem lesz babakád.

A pelenkák (és foltos ruhák) mosáshoz vegán természetes foltszappant (a marhaepe-szappan megfelelője) használunk, mosószódát áztatáshoz és nátrium-perkarbonátot a mosis betétek negyedévente történő ammóniamentesítéséhez, a gépi mosáshoz mosótojást és ecetet.

Van egy szoptatós párnánk is, amit kaptunk, de úgy érzem, nem tudom kihasználni. A terhesség és a szülés alatt jött inkább jól, most csak az esti altatásnál használjuk, ennek támasztom Lenke hátát a fekve szopizásnál. A délutáni altatásnál nem ásom ezt elő (általában ilyenkor nem az ágyában altatom), és azt kell, hogy mondjam, más párnával is működik ez a megtámasztás.

Ha most gondolkodsz, hogy mit szerezz be előre, szerintem az autós hordozó és a babakád a fontos, meg a kiságy és a pelenkázó. Aztán majd az igényeitek alakítják, hogy mire van szükség, és mire nincs. A szoptatásra érdemes még felkészülni, hogy ha kell, tudj honnan mellszívót szerezni, akár egy napon belül, hiszen amíg kicsi a baba, ez nagyon fontos lehet. Nem tudom, mennyire érdemes előre megvenni, mert elég drága és lehet, hogy egyáltalán nem lesz rá szükséged. Babamérleget lehet kölcsönözni, talán mellszívót is. Érdemes szerintem kéznél tartani egy szoptatási tanácsadó számát és ezt a könyvet.

Nekem az a szerencsém, hogy a nővéreméknél kb. minden megvolt, amit kölcsönkérhettünk, sok mindent pedig az unokatestvéreméktől és barátoktól kaptunk. A fentiek közül csak a fogyóeszközöket és a bútorokat vettük (és csináltuk) magunknak. Ennél jóval kevesebb dologgal is bőven el lehet lenni, de szerintem mi valamennyire kiegyensúlyozottan közelítjük meg a tárgyakat, így talán a példánk megmutathatja azoknak, akik most várják a babájukat, hogy (szerencsére) nem kell mindent megvenni.

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.