Szinte a várandósság elejétől kezdve tudtam, hogy ha Lenke megszületik, a mosható pelenka mellett döntünk majd. Sokat segített ebben, hogy Évi barátnőm addigra már másfél éve mosizott, és láttam, hogy nem is olyan bonyolult ez az egész. Ezzel a bejegyzéssel remélem, lehetek valaki mosizó barátnője, hátha kedvet kaptok. 🙂

Most nem írok le mindent a mosható pelenka használatáról, mert mások már megtették, én például innen okultam sokat, na meg a facebookos csoportból. Csak arról szeretnék írni, mi hogyan csináljuk, a részleteknek érdemes utánaolvasni vagy kérdezni.

Bevallom, hiába vettünk újszülött méretű pelusokat, Lenke egy hónapos koráig eldobhatót használtunk, aminek több oka is volt. Először meg akartuk várni a köldökcsonk leesését, aztán kórházba kerültünk épp a köldökcsonk begyulladása miatt, aztán Lenke súlyával voltunk elfoglalva. Meg őszintén szólva eleinte nekem az eldobható pelenkázás is kihívás volt, gyakorlatlan, első gyerekes anyukaként. Pedig éppen azért vettük meg az újszülött készletet, mert ebben a nagyon érzékeny korban nem akartam, hogy vegyszerekkel érintkezzen a bőre. Végül mindent figyelembe véve így döntöttünk, és csak egy hónapos kora körül kezdtük a mosható pelenka használatát.

Típusok

Első ránézésre tényleg bonyolult ez a mosi-dolog, így gondoltam, leegyszerűsítem: használok külsőt tetrapelenkával, egyméretest, és kész. Szerintem mindenki így indul neki, aztán menet közben jönnek a különböző igények, és aszerint válogat. De jöjjön egy kis magyarázat az előző mondathoz, ha valakinek kínai lenne. 🙂

Tehát: egy mosható pelenka általában tartalmaz egy vízhatlan réteget, ami nem engedi ki a nedvességet, és egy nedvszívó részt. Attól függően, hogy ezek egymáshoz képest hogyan helyezkednek el, többféle típusról beszélhetünk. Itt is csak azokról írok, amiket mi próbáltunk.

A legegyszerűbb megoldás szerintem a PUL (vízhatlan anyagból készült) külső használata betéttel vagy belsővel. Ezekből rengetegféle cuki mintásat lehet kapni, és betétnek megfelel az összehajtogatott tetrapelenka, kicsi törülköző is, vagy a kifejezetten erre a célra gyártott, ún. piskótabetétek, prefoldok (vastagabb, hajtogatható betétek) és belső pelenkák. Az utóbbi olyan, mint egy „rendes” pelus, csak nincs még rajta vízhatlan réteg, ezért kell a külső. Ebből vettünk pár darabot, de nem nagyon használtuk. Éjszakára lenne talán jobb, de mi most éjszakára eldobhatózunk.

Külsőből és más típusokból is létezik méretes (pl. S, M, L) és egyméretes (pl. 4-16 kilóig használható) is, utóbbit legtöbbször patentokkal lehet állítani, hogy a combnál se álljon el, és a legtöbb pelus deréknál is több méretre állítható patenttel vagy tépőzárral. Aztán van olyan, ami méretes, de mégis állítható, így egy-egy méret azért egészen sokáig használható és jócskán van átfedés a méretek között.

Máig a külső és kistörcsi kombináció a kedvencem, mert a frottír anyag sokat felszív, és egy külsőt többször is lehet használni, ha nem lett kakis és nem ázott át. (Leginkább akkor ázik át, ha megtelt a nedvszívó rész, de vannak más esetek is, erről itt egy jó cikk.)

De amikor elkezdtük a mosható pelenka használatát, Lenkére még az újszülött külsők is nagyok voltak, elálltak a combjánál és így kiáztak. Valaki ajánlotta, hogy próbáljuk ki a csónakos pelusokat, vékony combú babáknál az szokott beválni, kaptunk is kölcsön, és tényleg működött. Szóval itt kezdődik, hogy mindegyik baba és mindegyik anyuka más, és hogy az egyedi igényekre nem mindig megoldás a legszimplább kombináció. Nekem eleinte ezt a csónakos típust volt a legnehezebb elképzelni. Kívül pamut, abba lehet bepatentolni egy vízhatlan réteget, ezt nevezik valamiért csónaknak, és abba kerül a nedvszívó.

Aztán kaptunk egy zsebest ajándékba, amit úgy tudnék a legegyszerűbben leírni, hogy van egy vízhatlan rétege kívül és egy nedvességet áteresztő rétege belül, a kettő közé lehet egy nyíláson át betenni a nedvszívó betétet. Ez azért jó elvileg, mert ha benne van a betét, akkor minden egyben van, mint az eldobhatósnál, lóbálhatom, bedobhatom a táskámba, feladhatom egy álló, izgő-mozgó gyerekre is. Aztán kaptunk egy SIO-t is, ami a snap-in-one rövidítése, ez azt jelenti, hogy bele lehet patentolni a betéteket, tehát szintén nem esik szét. Aztán véletlenül vettem egy AIO-t is (azt hittem, hogy külső), ami pedig az all-in-one, ezeknél egybe van varrva a nedvszívó rész és a betét. Szintén előnye, hogy a betét rögzítve van, tehát nem esik ki lóbálás hatására, de nehezebben száradhat.

Hogy néz ki a mosizás nálunk a gyakorlatban?

Legtöbbször ugye a külső+betét kombinációt használjuk. Vannak félbevágott tetrapelenkáink, azokat most épp négyrét hajtom és már kettő kell belőle (kisebb korában elég volt a fél tetra, és akkor még hatodára hajtottam), vagy egy hatrét (félbe, majd háromba) hajtott 30×50 centis kistörcsi. Tehát veszek egy külsőt, beállítom a méretét (mosáshoz szét szoktam patentolni, hogy könnyebben száradjon), beleteszem a betétet. Erre jön a kakifogó papír. Ezt lehet ilyen név alatt is kapni, de jó a kimosott nedves popsitörlő is, vagy lehet kapni babáknak száraz törlőkendőt is. Ezt a csomagot teszem Lenke alá a pelenkázóra és használom ugyanúgy, mint a nem mosit.

Levételkor, ha csak pisis, kiveszem a betéte(ke)t a kakifogóval együtt és félreteszem, a külsőt, ha nem ázott át, áttörlöm nedves ronggyal vagy popsitörlővel és újra felhasználom. A betétet és a papírt vízben kiöblítem és mennek a kád feletti szárítóra. Ha kaki is van, a kakifogóval együtt megy a kukába. (Erről vannak viták, mert van, aki állítja, hogy kakis dolgot, eldobható pelenkát sem lenne szabad a szemétbe dobni, de szerintem az emberek 99 százaléka megteszi és nekem nincs kedvem még arról is öblítgetni.) A betétről, ha vannak rajta közvetlenül is kakifoltok, erősebb vízsugárral lejön a nagyja, aztán vegán marhaepe szappannal (ne kérdezzétek, ez hogy jön össze…) átdörzsölöm, majd mosószódás vízbe áztatom, utána jön az öblítés és a szárító. Ilyenkor általában a külső is kakis lesz, annál is ugyanígy járok el, csak azt legtöbbször nem kell már áztatni, mert a szappantól is kijön belőle a folt. (Ugye én most végig anyatejes kakiról beszélek, a „gurulós” majd nyilván más lesz.)

Lenke popsiját vagy bolti popsitörlővel, vagy moshatóval törlöm át, vagy vízzel mosom le, popsikrémnek sheavajat használunk, eddig tökéletes.

Mosás

Hozzáteszem, hogy már amit fent leírtam, az is az én egyénileg kikísérletezett megoldásom, de az, hogy hogyan mosunk, az nagyjából minden anyukánál más. Az sincs mindenkinél így, hogy a használt és öblített pelus a szárítón szárad, van nedves tárolás és áztatva tárolás is. Nálunk így alakult ki, mikor még nem volt annyi mosható pelenka, hogy kétnaponta megteljen vele a mosógép. A megszáradt külsőket, betéteket és kakifogókat külön szennyestartóban gyűjtöm és kb. két-háromnaponta mosom 60 fokon a törülközőkkel, ágyneművel, textilpelenkákkal együtt. (Nem minden külsőt lehet 60 fokon mosni, de én már csak olyat veszek.) A tetrák és a törcsik száradnak a leggyorsabban, így mosás után már hamarosan lehet őket használni, ezért is szeretem ezeket. Méretre hajtogatva teszem el őket, hogy pelenkázáskor könnyű legyen új csomagot készíteni.

A mosószer még egy trükkös kérdés, mert ha magasabb szappantartalmú mosószerrel (akár mosódióval) mossuk, az lerakódik a betétekben és csökkenti a nedvszívó képességüket. A mosószóda állítólag szintúgy. És az öblítő is. Nekünk a mosótojás vált be, és ecettel öblítünk, de erre is van kismillió megoldás.

Amiért szeretem a mosizást:

  – Jóval kevesebb szemetet termelünk így.

 – Lenke popóját kevés vegyszer éri, sőt, ha nemsokára visszatérünk a mosható popsitörlőre, akkor már csak kakinál fogjuk használni a boltit. És ott sem mindig, mert ha sikerül EC-zni, akkor vízzel mosom le.

 – Kaki még sosem folyt ki mosható pelenka használatakor, eldobhatóból viszont már elég sokszor. Néha azt gondolom, ha eldobhatót használnánk, ugyanannyit kéne kakit sikálnom, csak a ruháiból, nem az erre a célra vett, 60 fokon mosható pelenkákból.

 – Olcsóbb, mint az eldobható. A mosható pelenka használt piaca elég komoly, ha egy fazon nem jön be, kinőttük vagy a gyermek szobatisztul, tovább lehet adni (vagy eltenni kistesónak, ha van hely). Használtan pedig olcsón lehet hozzájutni is, és persze babalátogató/szülinapi/karácsonyi ajándékba is lehet kérni. Azon kívül vannak elképesztő rendes anyukák a mosis közösségben, akik totál ismeretlenül kölcsönadják a pelenkáikat kezdő mosisoknak, hogy kipróbálhassák.

Mi három ismerőstől és egy ismeretlen anyukától kaptunk kölcsön pelust, utóbbitól még mindig itt van a három külső, ami egyébként az egyik kedvenc márka lett és már több sajátot is vettünk azóta. Most kezdek ott tartani, hogy már visszaadom, mert van elég külsőnk. Eddig két külsőt, egy  SIO-t és egy zsebest kaptunk ajándékba és három külsőt és egy AIO-t vettem használtan, átlagosan négyezer forintért darabját. Úton van még hozzánk két olcsó zsebes (hatszáz! forintért) és két külső, az egyik karácsonyi ajándék lesz. A négy törcsit összesen hatszáz forintért vettük, a tetrákat ismerősöktől kaptuk, amit ők már nem kérnek vissza, mert elnyűttek, foltosak voltak. Vettem más betéteket is használtan, de azok nem hiányoznának, talán a prefoldok. Abból hármat vettem azt hiszem, ezerötszáz forintért.

Ebből saccra nagyjából tíz csomag öko vagy tizenhárom csomag nem öko eldobható pelenka jönne ki, és egy csomag maximum kilenc napig lenne elég, így az eddig mosira költött összeget kevesebb, mint négy hónap alatt elhasználtuk volna eldobható pelenkára, ha csak azt használnánk. Persze ott az áram, a víz és a mosószer is, de szerintem azzal együtt is még mindig sokkal-sokkal olcsóbb a mosható pelenka, és majd még el is lehet adni valamit ezek közül.

 – Csini! 🙂

Ami nehezebb nekem benne:

 – Néha nincs kedvem kakit sikálni. 🙂

 – Nem olyan praktikus a fürdőben álló áztatós lavór, egyszer például Zoli egyik lánya beleejtette a ruháját öltözés közben…

 –  Korábban Lenke nem nagyon bírta a fekvést, hasfájós volt és ezért sírt, amikor pelenkát mostam. Szerencsére akkor még csak kétnaponta kakilt. Ha nagyon ki van bukva, néha később mosom ki a pelust, még sosem lett baj belőle.

 – Valamivel gyakrabban kell cserélni, mint az eldobhatóst, 2,5-3 óránként.

 – Ha elmegyünk itthonról, a használt pelust haza kell hozni. Ezt még nem annyira gyakoroltuk, de van visszazárható műanyag zacsink erre a célra. Csak a kakissal nem tudom, mit kezdenék, talán helyben kimosnám. Majd megkérdezem a többi anyukát erről és beszámolok. De mi most éjszakára eldobhatót adunk és sokszor akkor is, ha elmegyünk itthonról. Ez is vállalás kérdése szerintem.

Összességében a mosható pelenka használata egyáltalán nem akkora macera szerintem, mint amilyennek elsőre tűnik, ezt próbáltam átadni ebben a mai bejegyzésben. Ráadásul egy nagyon segítőkész közösség is kialakult a facebookon, ha kérdez az ember, nagyon hamar hasznos válaszokat kap, vagy akár gyakorlati segítséget, kölcsönpelenkát is. Akinek fontos a környezetvédelem és a baba bőrének kímélése a vegyszerektől, annak szerintem mindenképpen érdemes egy próbát tenni vele.

Mentés