Tavasz van, esik a hó, én meg legszívesebben egész nap kuckóznék egy bögre teával az egyik kezemben, egy könyvvel a másikban. Gondolom, nem vagyok ezzel egyedül…(A kisgyerekes létben az a jó, hogy nem kell kimenni, ha nem muszáj, viszont kuckózni legfeljebb gyerekkel a kézben lehet.) Hogy ebben az időben se menjen el a kedvem az életem egyszerűsítésétől, amihez egy ideig folyamatos erőfeszítés szükséges, ma az alábbi képeket választottam inspirációként.
https://www.instagram.com/p/BS3zNohDxAg/?taken-by=interiormilk
Na igen, pontosan itt szeretnék kuckózni! Ennél több nem kell egy borongós napon.
https://www.instagram.com/p/BStVP08AYd8/?taken-by=lenakolodziejak
Bármennyire nem úgy tűnik, még mindig tavasz van, és ennek lehet örülni, még ha csak bent, a lakásban is.
https://www.instagram.com/p/BS3ZdidDZ10/?taken-by=dorajuditbalog
Dóri barátnőm húsvéti fotója engem egészen feltölt a vidám, meleg színeivel. Mivel nem neveltek vallásosan, nekem a Húsvét sokáig csak egy csomó melót jelentett, aminek a végén szörnyű illatú lett a hajam. Lenke mellett szeretnék értelmet adni az ünnepnek, mesélni neki a megtisztulásról és újjászületésről, és közben nyugodtan, túlzásokba nem esve készülődni, olyasmi hangulatban, mint amit ez a kép sugároz a számomra.
https://www.instagram.com/p/BTDoa0rDBrC/?taken-by=suesnews
Jó, tudom, hogy nem két fokban, de így is lehet fogadni az esőt. Annyit tanulhatunk a gyerekeinktől az élet egyszerű örömeiről!
https://www.instagram.com/p/BSzBdZJFG3M/?taken-by=blmdo
Ez a fotó ugyan Svédországban készült, engem mégis a hollandiai tengerpartokra emlékeztet. Az időjárás alapján bármelyik országban lehetnénk ma… 🙂 Én Hollandiában szerettem meg az esőt, előtte ki nem állhattam. Ott egyrészt elkerülhetetlen volt, másrészt Amszterdamban jöttem rá, hogy van egy hangulata a borongós időnek, esőnek, szélnek, nem kell, hogy mindig süssön a nap és minden szép legyen. Alig láttam valakinél esernyőt, gondolom azért, mert a szél úgyis kicsavarná a kezükből, két perc múlva meg úgyis kisüt a nap. Amikor nagyon rákezdett az eső, az emberek eltűntek az utcáról, behúzódtak hidak alá és kapualjakba, és megvárták, amíg alább hagyott. Nagyon tetszett, hogy semmi sem lehet annyira sürgős, hogy ne lehessen kivárni valahol, amíg szelídebbre vált az eső.
https://www.instagram.com/p/BHjQX1MjWbt/?taken-by=dvdprtto
Azért persze örülnék, ha ilyen melegben élvezhetném az egyszerűséget és a sehova nem sietést…
https://www.instagram.com/p/7Ucf0Gx6_e/?taken-by=maride__
Ilyen kép nagyjából mindenkiben él, nem…? Amikor nyár van, meleg, csak fekszünk a parton, zúg a tenger és semmi nem hiányzik… Nyugalom van bennünk, még a legnagyobb nyüzsgés közepette is. Ezt az érzést szeretném gyakran felidézni, amikor körülöttem nincs csend, de belül mégis csendes tudok maradni.
https://www.instagram.com/p/BSlMv5sBNKQ/?taken-by=ziziadventures
Milyen apró dolgokkal is örömet tudunk szerezni magunknak és másoknak! Finom palacsinta, gyümölcs, harmonizáló színek… Olyan kevés is elég lehet a boldogsághoz.
https://www.instagram.com/p/BSumwg5g2me/?taken-by=minimalha
Úgy imádom, hogy imádok főzni! Olyan nehéz lehet, ha valaki nem szeret, és mégis kell neki. Én kreatív tevékenységnek tekintem, nagyon jó érzés kétnaponta alkotni valami újat. Bár mostanában sokszor csak „távirányítással” megy a főzés (olyankor Zoli vagy Anyukám csinálják az én iránymutatásaim alapján), de még ilyenkor is azt érzem, hogy részem volt az alkotó folyamatban. És ez nagyon jó érzés olyankor, amikor az ember napjának nagy részét olyan „munka” teszi ki, aminek a gyümölcse nem kézzelfogható. Esetleg ha felnő, és egy jó ember lesz… De akkor sem lehet megmondani, kinek az érdeme ez, talán saját magától lett ilyen, talán az apja, talán egy imádott tanára hatott így rá, vagy leginkább minden hatás, ami az életben érte… Viszont az aznapi ebéd egyszerű és kézzelfogható. 🙂
Tetszenek a képek? Nektek mi jut róla eszetekbe?
