Ebben a rovatban minden héten közzéteszek kilenc fotót, amik engem az egyszerűbb életre inspirálnak. A múlt héten találtam néhány anyát instagramon, akik komolyan veszik az egyszerűbb gyermekkort. A legtöbben otthon tanítják a saját gyereküket, vagy tanulócsoportot alakítottak más anyákkal. Annyira jó fotóik vannak, amik ráadásul sokszor egybevágnak a múlt heti dilemmámmal (A tárgyak vannak értünk, avagy van a tiszta gyerek és a boldog gyerek), hogy úgy döntöttem, az e heti inspirációt a gyerekeknek szentelem. Úgyis ők azok, akik a legkönnyebben megtalálják az egyszerű örömöket az életben.
https://www.instagram.com/p/BUKL6Ebl-1k/
https://www.instagram.com/p/BUKXoQ9FgvT/
Úgy tűnik, rögtön itt egy boldog gyerek. Végül is miért ne kenhetnénk mindent össze festékkel? Csak meg kell kérni, hogy maradjon egy helyben, ha már a talpára is került… 😛
https://www.instagram.com/p/BUK1u-5ly95/
„Kicsikém, vizes leszel, megfázol!” „Ne borítsd ki!” De végül is miért mondjuk ezeket? A saját, sokszor alaptalan félelmeink és amiatt, hogy plusz munka lesz nekünk összeszedni a kiborított kavicsokat. De ha látja, hogy összepakolni nem egy szörnyű dolog, talán ő is beszáll. És gondolom, nem öt fokban üldögél a pocsolyában. 🙂 Úgyhogy nincs mitől félni, inkább nézzük egy kicsit a világot az ő szemével.
https://www.instagram.com/p/BUCRQRGlDQA/
Milyen jó is mezítlábazni a természetes vízben! Főleg, ha kicsit „tiltott terület”. Nekem a kedvenc ilyen emlékem egy októberi nap Észak-Hollandiában, egy szigeten, kabátban és fülvédőben, de térdig a tengerben, a hozzám legközelebb állókkal. Volt egy pont, ahol azt hittem, a szél lefújta a fülvédőmet, annyira fázott a fülem, de ahogy odakaptam, kiderült, hogy a helyén van. 🙂 Egyikünk sem fázott meg.
https://www.instagram.com/p/BT8-GdpFeyk/
Mennyi csoda és felfedeznivaló van egy gyereknek a természetben! Emlékeztek, az elvirágzott gyermekláncfű elfújása mennyi örömet adott, milyen kimeríthetetlen forrása volt a szórakozásnak? Én még pár éve is fújdogáltam ezeket. Aztán felnőtt lettem…? Remélem, idén nyáron újra gyerek leszek.
https://www.instagram.com/p/BUAYT0uli0u/
Egyszerű játékok. Egy hihetetlen jó könyvet olvasok arról, hogy mennyi mindent adhat egy gyereknek, ha leegyszerűsítjük a környezetét és a mindennapjait. Ha elolvastam, biztos, hogy írok róla egy bejegyzést. Mindenesetre a könyvből is és saját tapasztalataimból is kezdem látni, hogy a legegyszerűbb játék a legjobb játék, amiből bármi lehet. Nincs szükség vibráló, csörgő-zörgő szórakoztatóközpontokra, sőt…
https://www.instagram.com/p/BT6U-YvlXB3/
Van egy barátnőm, aki tengerparton él, és imád kagylókat, csigákat, szép köveket gyűjteni. Pont ő is kitett egy fotót róluk nemrég, de az övé nem nyilvános profil, így azt nem tudtam itt megosztani. Aztán szembejött ez a kép, ami ugyanazt tükrözi, mint az ő képei: a gyermeki rácsodálkozást a természet csodáira. Ez a barátnőm rengeteget segített nekem abban, hogy észrevegyem az apró örömöket az életben, a szépséget magam körül.
https://www.instagram.com/p/BTxd3xBFpbe/
Soha ne menj el egy jó pocsolya mellett… Kíváncsi vagyok, milyen lesz ez az időszak, amikor Lenke már járni fog, és minden pocsolyába bele akar majd trappolni. Remélem, engedem majd neki. Úgy öt évvel ezelőttről van egy szép emlékem: álltam a HÉV-megállóban az esőben, és élveztem, hogy gumicsizmában és vízhatlan kabátban vagyok, és nem kell bosszankodnom az eső miatt. Aztán megláttam egy hasonló korú lányt szintén gumicsizmában, a pocsolyákban lépdelni. Rájöttem, hogy van még hova fejlődni… 🙂 Azóta én is direkt belelépek a pocsolyákba. Olyan jó, hogy divatba jött a gumicsizma! 🙂
https://www.instagram.com/p/BUI0219hhu4/
Hát, őt biztos nem szidják le a szülei, ha sárfürdőzik…
Milyen jó emlékeitek vannak gyerekkorotokból (vagy felnőttkorotokból, mint nekem), amikor szabadon saraztatok, maszatoltatok, rácsodálkoztatok a természetre?