Barion Pixel

Hogyan ízlelgesd az életet – Zen Habits

Hogyan ízlelgesd az életet – Zen Habits

Hogyan ízlelgesd az életet – Zen Habits Faragó Ági
Egy újabb Zen Habits-fordítás következik itt a blogon. Azért tetszett meg ez az írás, mert – bár a Zen Habits szerzője, Leo Babauta nem szereti a meditáció szót túl gyakran használni – szerintem ez a bejegyzés arról szól, hogyan legyen az életünk folyamatos meditáció, hogyan legyünk jelen minden pillanatban. A meditáció pozitív hatásairól már rengeteget lehet olvasni, én magam is tapasztaltam, hogy türelmesebb, tudatosabb, nyugodtabb, kisimultabb lettem általa, de természetesen az egészségünkre is nagyon jó hatással van. Anyáknak szerintem különösen ajánlott lenne, mert a mi gondolataink ide-oda csaponganak a teendők és az állandóan változó körülmények miatt. De sokaknak – most nekem is – az a válasza, hogy nincs idejük, lehetőségük leülni meditálni. Nekik, és mindenki másnak, aki így érzi, ajánlom jó szívvel az alábbi cikket.

Kép forrása: https://www.flickr.com/photos/chocablog/6515849603/

„Sok ember csak él, de nem tapasztalja meg az élet csodáját.” – Thich Nhat Hanh
Odakint még sötét van és a világ még alszik, amikor ezeket a szavakat írom, és most fejeztem be a reggeli meditációmat.
Kortyolok a kávémból, és ízlelgetem a nyugalmat, a csendet, a teret, amelyben gondolkodhatok anélkül, hogy az Internet vagy mások megzavarnának.

Ez az ízlelgetés… varázslatos.

Az általában a jó ételeket szoktuk ízlelgetni: törj egyetlen kocka fekete csokoládét és tedd a szádba, de ne rágd meg és ne nyeld le. Hadd pihenjen meg, ahogy ízlelgeted, észrevéve földes ízjegyeit, a citrusos íznyomokat, a textúrája gazdagságát, ahogyan szétolvad a szádban. Szinte sajnálod, hogy le kell nyelned, miután engedted a szádban időzni, mélyen értékelve az ízletességét, azokra az emberekre gondolva, akik a kakaóbabot termesztették, pörkölték és őrölték és megalkották ezt a kockányi örömet.

De az étel ízlelgetése csak a kezdet: bármit ízlelgethetsz, és kell is tenned. Csodálatos. És mindent megváltoztat.

Az ízlelgetés megtaníthat, hogy tudatosabb légy, ne halogass, végre kezdj el edzeni, kevesebbet és egészségesebben egyél, az életet a jelenben éld, és sok másra.

Lássuk, hogyan. És amikor ezt olvasod, javaslom, hogy lassíts a megszokott gyors olvasáshoz képest, és ízlelgesd ezt a cikket.

A Gyakorlat

Egy kocka fekete csoki ízlelgetése nagyszerű gyakorlat, amit naponta elvégezhetsz. Én teával szeretem csinálni ugyanezt, ahogyan Jesse barátom a Samovar Tea Lounge-tól tanította, mert annyira könnyű (az édes kávés italokhoz képest) hogy igazán figyelni kell, ha a legtöbbet akarod kihozni belőle.

Amikor teát, csokit vagy egy marék erdei gyümölcsöt ízlelgetsz… lelassítasz. Teljes figyelemmel végzed – minél mélyebb a figyelmed, annál többet hozhatsz ki az ízlelgetésből. Nem rohansz a következő dologhoz, hanem megállsz és teret adsz a tevékenységnek. Nem aggódsz azon, hogy mit kell csinálnod később, teljesen kiélvezed a jelent.

Ez az ízlelgetés, és gyakorolni kell. Most is megteheted, akárhol is vagy: állj meg és nézz körül és ízlelgesd ezt a pillanatot. Még akkor is, ha nem tűnik különlegesnek, mert nézzünk szembe a tényekkel, már ezerszer csináltad, amit most csinálsz, de ízlelgesd. Értékeld mélyen az ajándékot, amit kaptál.

Ez egy olyan gyakorlat, amit egy nap többször is elvégezhetsz – találj néhány szertartást az ízlelgetéshez, mint amikor a reggeli (cukormentes) teádat vagy kávédat iszod, fürdesz, vagy a gyerekednek olvasol, vagy teaszertartást tartasz délután, vagy összebújsz egy szeretteddel. Minél többet gyakorlod, annál jobban fog menni.

Halogatás

Azért halogatunk, mert kényelmetlen elvégeznünk valamit, és helyette kényelmesebb (egyszerűbb vagy ismerősebb) dolgokat szeretnénk csinálni. Nem akarjuk megírni azt a jelentést/cikket/fejezetet, mert bonyolult, és könnyebb e-maileket olvasni és néhány kisebb feladatot elvégezni. Egyszerűbb a rettegett feladatokat elhalasztani.

De az ízlelgetés segíthet. Vegyük az írást példaként (a folyamat ugyanaz bármi esetében, a fürdőszoba-takarítástól kezdve az adóbevallásig)… meg kell írnod valamit és tudod, hogy fontos. Általában azt mondanád, „Rendben, ezt meg kellene írnom, de először megnézem, nem jött-e bármi fontos e-mailem… meg a Twittert és a Facebookot is… hú, de érdekes cikket találtam!”

Amikor ízlelgetünk, fogjuk ezt a feladatot, hogy írnunk kell és lelassítunk. Teret adunk a feladatnak – nem váltunk át gyorsan a következő dologra. Odafigyelünk és megtaláljuk az élvezhető oldalait. És valójában bármilyen tevékenységnek van élvezhető oldala, ha lelassítunk és odafigyelünk. Amikor ízlelgetünk, észrevesszük ezeket a dolgokat és teljesen kiélvezzük őket. Sütkérezünk a cselekvés pillanatában, és elmerülünk az élvezetében.

Így ahelyett, hogy valami másra váltanánk, ott ülünk és írunk. Észrevesszük, hogy váltani akarunk és elengedjük – hiszen most ezt ízlelgetjük, nem válthatunk csak úgy! Más dolgokra gondolunk, amit meg kell csinálnunk, és azokat is elengedjük. Most ízlelgetünk.
És csak írunk, és észrevesszük, milyen érzés, ahogyan az ujjaink a billentyűzet felett mozognak, és élvezzük, ahogyan a gondolataink a képernyőre ömlenek, észrevesszük a légzésünket, a vállainkat, az állkapcsunkat, a lábunkat, ahogyan ülünk és írunk. Tudjuk, hogy sok ember nem olyan szerencsés, hogy ilyen fényűző munkája legyen, mint az írás, úgyhogy hálásak vagyunk ezért a pillanatért, bármilyen mulandó is.

A tökéletes dolgot csinálni az adott pillanatban

Ma, amikor szinte bármelyik pillanatban bármit csinálhatunk, a legtöbb embernek az aggodalom állandó forrása a kérdés: „most a megfelelő dolgot csinálom?” Nem kellene inkább edzenem? Nem kellene megnéznem, hogy mi történik a közösségi médiában? Mások talán valami jobbat csinálnak? Lehet ezt jobban csinálni, jobb eszközzel, okosabb módszerrel, gyorsabb módon?

Amikor ízlelgetsz, ez az aggodalom eltűnik. Ezt a tevékenységet ízlelgeted, úgyhogy minden más gondolatot elengedsz és elmerülsz benne. Teret adsz neki és csak csinálod, és mélyen értékeled. És így tudod, hogy most tökéletes, amit csinálsz, bármi is legyen az, mert semmi sem lehet olyan élvezetes, mint ízlelgetni ezt a pillanatot.

Tudatos étkezés

Az egyik probléma, ami miatt sokan túlsúlyosak az, hogy túl sokat esznek (mondhatni ez a fő probléma). Az egyik fő ok, ami miatt az emberek túl sokat esznek az, hogy nagy adag ételeket fogyasztanak, gyorsan. Jó íze van, úgyhogy együk gyorsan! És szerezzünk még! Tudom, mert ezt csináltam évekig. Néha még mindig csinálom.

De megtanultam, hogy az idő nagy részében ízlelgessem az ételeimet. És amikor ezt csinálod, nem csak legyömöszölöd a torkodon, hanem minden falatnál megállsz (ne nyúlj a következő falatért, amint az utolsó falatot a szádba tetted), és teret adsz neki, és ízlelgeted.

Ez azt jelenti, hogy valóban megfigyeled a falat minden ízét, az állagát, és arra is gondolsz, hogy honnan érkezett, ki készítette, mi került bele (remélhetőleg nem vegyszerek!) és mit tesz majd a testeddel.

Nehéz túlenni magad, amikor minden falatot ízlelgetsz és ráérősen eszel. Így megtanulhatod élvezni az egészségesebb ételeket is, mint a sötétzöld leveles zöldségek, vagy a nyers mandula és dió, vagy a tempeh, vagy a tofu. Étkezhetsz egészségesen az idő nagy részében, és aztán ehetsz egy kicsit a születésnapi tortából anélkül, hogy túlzásba vinnéd, mivel csak egy kicsire van szükséged ahhoz, hogy ízlelgesd.

Testmozgás

Imádok mozogni, amit a legtöbb ember valószínűleg nem mondhat el magáról. Szeretem a megerőltetést egy jó kemény edzésen, a jó érzést, amikor valami nehezet emelek, érezni, ahogy a talpam alatt szalad a föld, amikor futni indulok.

A legtöbben rettegnek a testmozgástól és halogatják. De az edzést is ízlelgetheted. Ízlelgethetsz egy jó sétát, futást vagy biciklizést. Adj az edzésnek teret és légy teljesen jelen a pillanatban, amikor csinálod, érzékeld a tested, ahogyan mozog és dolgozik, érzékeld a légzésed és a lábad, ahogy a földhöz ér, érzékeld a levegőt és a téged körülvevő illatokat és látványt.

Az ízlelgetés a testmozgást élvezhetőbbé teszi, így az edzés valószínűségét növeli, és tökéletessé teszi az edzéssel töltött időt.

A jelenben élni

Ízlelgess mindent, amit csinálsz, minden tapasztalatot. Nincs olyan pillanat, amit ne lehetne ízlelgetni – még a rutin pillanatokat, azokat az alkalmakat, amikor éppen konfliktusba keveredsz valakivel, még azokat is, amikor egyedül vagy és nincs mit csinálnod, lehet ízlelgetni.

Az ízlelgetés arról szól, hogy megtanuljunk a jelenben élni és kiélvezni minden pillanat ajándékát, hogy megadjuk annak a pillanatnak a teret és figyelmet, amit érdemel. Gyakorolni kell, de ez egy élvezetes gyakorlat.

„Amikor sétálsz, étkezel, utazol, légy, ahol vagy. Másként lemaradsz az életed nagy részéről.” – Buddha

Faragó Ági vagyok, Egyszerűbb gyermekkor tanácsadó. Azoknak a családoknak segítek, akik szeretnék, ha hétköznapjaik lassabban, nyugodtabban telnének. Akik szeretnék, ha gyermekeik kiegyensúlyozottabbá válnának, mentesülnének a világunkban már szinte általános túlterheltség alól. Akik szeretnék megengedni gyermekeiknek, hogy a saját tempójukban bontakoztassák ki képességeiket. Egy kislány anyukájaként és változatos segítői állásokban dolgozva jutottam el az Egyszerűbb gyermekkorhoz, amiben azóta is újabb és újabb mélységeket fedezek fel. Ha van kedved, csatlakozz hozzám, keressük meg együtt, hogy a Te családodban hol adhatunk teret az egyszerűsítésnek.

Itt is megtalálsz:

Írj nekem!