Barion Pixel

Kim John Payne: Koronavírus-sorozat 1. – Felkészülés

Kim John Payne: Koronavírus-sorozat 1. – Felkészülés

Kim John Payne: Koronavírus-sorozat 1. – Felkészülés 1920 1280 szimplán.

A koronavírus kapcsán kialakult helyzetben Kim John Payne, az Egyszerűbb gyermekkor írója egy podcast-sorozatot adott közre honlapján. Nagyon hasznosnak találtam ezt a sorozatot, mert szokása szerint olyan dolgokra koncentrál és segít nekünk is fókuszálni, mint a kapcsolódás és a gyerekek lelki nyugalma. Bár nyilván nem a magyar helyzetre szabott ez a szöveg – nálunk az otthoni oktatás és a munka mellett nem biztos, hogy minden ötlete megvalósítható, mégis úgy döntöttem, hogy közreadom magyarul is ezeket az anyagokat. Ebben a bejegyzésben az első hangfelvétel anyagát találjátok tömörítve. Olvassátok nyitott szívvel, remélem, valamiben segít Nektek a mostani helyzetben!

(Dőlt betűvel az én megjegyzéseimet olvashatjátok a szövegben.)

Sok kérdés érkezett a szülőktől a koronavírus miatt kialakuló helyzettel kapcsolatban. Ez a vírus megállásra késztet minket, egyre nagyobb változások jönnek a következő hetekben, talán hónapokban. Hogyan készítsük fel erre a gyerekeket? A felvétel készítésekor már elkezdődtek az iskolabezárások, és mire ezt hallgatjátok, talán még több lesz belőlük. A gyerekek a hírekben és máshonnan is hallanak a vírusról. Az önmagunk és a gyerekeink felkészítése nagyon fontos ahhoz, hogy mindannyian jól tudjuk kezelni (majd) az otthon töltött időszakot.

Gyermekeink felkészítése

Ha Egyszerűbb gyermekkoros szemszögből nézzük ezt a helyzetet, az egyik fontos dolog a felkészüléshez, hogy milyen információt adunk a gyerekeinknek a koronavírussal kapcsolatban.

  1. Biztosítsuk őket, hogy felkészült emberek vigyáznak ránk. Orvosok, nővérek, kórházi személyzet, akik keményen dolgoznak, jól képzettek, tudják, mit csinálnak. Ha valaki megbetegszik, tudják, hogyan kell ellátni. Ez a munkájuk és nagyon jók benne.
  2. A fiatalabb gyerekeknek különösen fontos elmondani: ez egyfajta influenzajárvány, és tudjuk, hogy az influenza nagyon kellemetlen. Akár részletesebben is mesélhetünk a testi tünetekről: köhögés, izomfájdalom, fejfájás. Mondjuk el, hogy mi már éltünk át influenzát, talán már ő is, ahogy a legtöbb ember. Ha megbetegszünk, az a dolgunk, hogy vigyázzunk magunkra, kezeljük a betegséget és meggyógyulunk.
  3. Persze lehet, hogy a gyermeked már hallott róla valahonnan, hogy a koronavírus halálos is lehet. Ilyenkor elmondhatjuk neki, hogy igen, az emberek meghalhatnak különféle okokból. Persze a gyerek életkorától függ, hogy erről hogyan beszélsz. Mondhatod, hogy ez igaz, de akik most komolyabban megbetegszenek, azok nem ilyen fiatalok, mint te. Elég valószínű, hogy még ha meg is kapnád ezt az influenzát, hamar túlesnél rajta. Ha bármelyikünk megkapja, mi is a felkészült orvosokhoz fordulunk, és ők megtesznek mindent, hogy jól legyünk. Nem hiszem, hogy ez az igazság elferdítése lenne, hiszen a vírus bizonyos életkori csoportokat érint komolyabban.
  4. “Nagymama, nagypapa meg fog halni?” Ez amúgy is gyakori kérdés 5-6 éves kortól akár 8-9-10 éves korig. Válaszolhatjuk, hogy nagypapa, nagymama nagyon óvatos. Otthon maradnak, vigyáznak, hogy kivel találkoznak, mindent megtesznek, amit a hozzáértők tanácsolnak nekik. (Ha a gyerek rákérdez, hogy mit kell tenniük, mesélhetünk róla részletesebben, egyébként nem szükséges.) Így jó eséllyel nagy biztonságban vannak. A lényeg, hogy mondjuk el nekik, hogy a nagyszüleik okosan viselkednek, minden információjuk megvan és vigyáznak magukra, és még ha meg is betegednének, vannak emberek, akik segítenek nekik. Ezzel nem tagadjuk a veszélyeket, valójában a teljes igazságot mondjuk a gyerekeknek.

Az Egyszerűbb gyermekkor szerint a gyerekeknek szükségük van a tudatra, hogy egy jó világban élnek. Ez ad nekik biztonságot, amelyben nyugodtan fejlődhetnek. Szintén fontos, hogy ne kapjanak feleslegesen sok információt, főleg, ha az szorongásra adhat okot. Így amennyire lehet kerüljük el a felnőtt témájú beszélgetéseket a jelenlétükben, és természetesen a hírek hallgatását is.

Önmagunk felkészítése

Sok szülőtől hallom, hogy korlátozza a saját médiakitettségét napi 1-2 alkalomra. Ennek nagyon örülök, ugyanis az agy úgy működik, hogy ha ijesztő híreket hallunk, egy hormonkoktél termelődik, ami beindítja a “fuss vagy üss” reakciót. Az amygdala, az ősi, túlélő agyterület aktiválódik. Azt gondolom, szülőként még könnyebben kialakulhat a szorongás, hiszen mi a gyerekeinket védjük. Az ösztönünk, hogy gondoskodjunk róluk és megvédjük őket, szülőként nagyon erős. Ezért könnyebben jelenik meg bennünk a szorongás, ez a hormonkoktél könnyebben termelődik bennünk. Ha fél órával később ismét halljuk (majdnem) ugyanezt a hírt, ez a hormonkoktél megint beindul, még akkor is, ha ugyanarról van szó, amit már hallottunk. És fél óra múlva ismét, talán kicsit változtatnak rajta, hogy felkeltse a figyelmünket, és újra és újra megtörténik. Így a szorongásunk egyre erősebb lesz.

A gyerekeinknek ilyen feszült és szokatlan helyzetben ránk lesz szükségük, hogy kezelni tudják az érzelmeiket. Arra van szükségük, hogy mi a lehető legnyugodtabbak legyünk. Évekkel ezelőtt egy Joseph Chilton Pearce nevű úriemberrel dolgoztam együtt. Ő mesélte, hogy ha egy élő szívből kiveszünk egy sejtet egy bizonyos megoldással és mikroszkópon keresztül nézzük, a szívsejt továbbra is ugyanabban az ütemben fog “dobogni” egy darabig, de egy idő múlva fibrillálni fog, majd megáll. Azonban ha egy másik szívből szintén kiveszel egy sejtet és a közelébe teszed, a fibrilláló, elhaló sejt újra lüktetni kezd, és a kettő ugyanabban a ritmusban kezd dobogni. Ez egy gyönyörű metafora, ami egyben a valóság is. Megmutatta számomra, hogyan segítjük egymást érzelmeink szabályozásában.

Így ha a gyermekeink aggódnak, hogy mi történik most, bezárt az iskola, az élet megváltozott, kerüljünk közel hozzájuk egyenletesen dobogó szívünkkel, jelenlétünkkel, hogy alkalmazkodhassanak hozzánk, és a szívük, érzelmeik, biztonságérzetük megerősödhessen. Hogy meglegyen az érzetük, hogy oké, ez kicsit fura helyzet, de azért minden rendben van, én is jól leszek, túlleszünk ezen. Így ők maguk nem kerülnek “üss vagy fuss” állapotba.

Ez az üzenet nagyon fontos, az egyik fő lényege ennek a podcastnak. Ha a lehető legnyugodtabbak maradunk és ilyen módon biztonságot adunk a gyermekeinknek, akkor a viselkedésük az otthonlét alatt is sokkal kezelhetőbb lesz. Viselkedésük nem kerül az adrenalin-kortizol hormonkoktél és a szorongás befolyása alá. Nem fognak ellenünk küzdeni, nem fognak tiltakozni, ha megkérjük őket valamire. Valószínű, hogy sok időt fogunk most együtt tölteni. Ha ennyi időnk lesz együtt, azt használhatjuk arra, hogy ilyen módon, együtt kezeljük az érzelmeinket.

A jó dolog ebben a tragédiában – és ne felejtsük el, ez egy tragédia sokak számára – hogy lehetőséget ad, hogy mélyebb módon kapcsolódjunk a gyermekeinkkel. Lehetőséget ad, hogy közelebb kerüljünk egymáshoz, közösen kezeljük az érzelmeinket, hogy visszavegyünk a képernyőhasználatból, és a rádióhírek hallgatásából. Így amikor mindez elmúlik – és valóban el fog – erősebben fogunk kijönni belőle. Ha egy gyerek lázas, gyakran láthatjuk, hogy átküzdi magát a lázon, ami egy nehéz folyamat, de végül úgy jön ki belőle, mintha nőtt, fejlődött volna 6-12 hónapnyit. Erősebb lesz. Ezt nem a koronavírushoz kapcsolódóan mondom, ez egy metafora, hogy amikor valami nehéz történik, de jól kezeljük, az ember erősebben jön ki belőle. Így ha ezt a nagyon nehéz időszakot megpróbáljuk kihasználni arra, hogy kapcsolódjunk a gyermekeinkkel, jelen legyünk mellettük, akkor miután az élet visszaáll a normál kerékvágásba, sokkal mélyebb lehet a kapcsolatunk.

Kim legutóbbi könyve erről a kapcsolódásról, az együttérző reakcióról szól. Az együttérző szülő címmel én is készítettem egy mini online kurzust még korábban, amelyben gyakorlatokat mutatok a türelmünk megőrzéséhez (ezek egy részét az Egyszerűbb gyermekkor szülőcsoportokon is megtanuljuk). Bár hozzá kell tennem, és a kurzusban is elmondtam ezt, hogy a leghatékonyabb útja ennek tapasztalatom szerint az önismeret, saját gyerekkori mintáink elengedése. Én személy szerint a Kapcsolódó Nevelés eszközeit is nagyon hasznosnak tartom a türelmünk megőrzéséhez, érzelmeink kezeléséhez.

Néhány ötlet szülőktől, a saját érzelmi jóllétünk érdekében:

  1. Csak reggel hallgassunk/olvassunk híreket, természetesen nem a gyerekek jelenlétében. Minél közelebb kerülünk az estéhez, annál inkább kerüljük a médiát.
  2. Koncentráljunk azokra a dolgokra, amelyek feltöltenek. Van, akinek ez a mozgás, jóga, van, aki rendrakásra, fizikai egyszerűsítésre használja az otthon töltött időt. Van, aki elhatározta, hogy többet olvas a gyerekeknek és önmagának is. Van, aki naplót ír.
  3. Ezeket a tevékenységeket végezhetjük este, a médiafogyasztás helyett.

A tudatos tervezés szerintem itt (is) nagyon fontos, hiszen a mostani helyzetben könnyen előfordulhat, hogy estére olyan fáradtak vagyunk, hogy már nincs máshoz erőnk, csak a közösségi médiát görgetni… De ha előre elhatározzuk, hogy a nap egy bizonyos órájában félretesszük a telefonunkat, és inkább mással foglalkozunk, akkor kisebb az esély, hogy fáradtan mégis belecsússzunk ebbe. Persze ez sem kizárt, legyünk elnézőek magunkkal!

Tehát ne csak arra koncentráljunk, hogy milyen információt adunk át a gyerekeknek. Azt gondolom, hogy legalább ennyire fontos, ha nem fontosabb, amit mi teszünk magunkért – jól enni, eleget aludni, olyasmit csinálni, amit élvezünk, ami táplál. Ami segít abban, hogy jelen tudjunk lenni a gyermekeink mellett és mondhassuk nekik: vigyázok rád, veled vagyok, itt biztonságban vagy. A következő podcastokban arról beszélek, mit tegyünk, amikor a gyermekünk otthon lesz velünk.

Faragó Ági vagyok, Egyszerűbb gyermekkor tanácsadó. Azoknak a családoknak segítek, akik szeretnék, ha hétköznapjaik lassabban, nyugodtabban telnének. Akik szeretnék, ha gyermekeik kiegyensúlyozottabbá válnának, mentesülnének a világunkban már szinte általános túlterheltség alól. Akik szeretnék megengedni gyermekeiknek, hogy a saját tempójukban bontakoztassák ki képességeiket. Egy kislány anyukájaként és változatos segítői állásokban dolgozva jutottam el az Egyszerűbb gyermekkorhoz, amiben azóta is újabb és újabb mélységeket fedezek fel. Ha van kedved, csatlakozz hozzám, keressük meg együtt, hogy a Te családodban hol adhatunk teret az egyszerűsítésnek.

Itt is megtalálsz:

Írj nekem!