Barion Pixel

Adventi lassulás – anyaként is lehetséges?

Adventi lassulás – anyaként is lehetséges?

Adventi lassulás – anyaként is lehetséges? 1920 1280 szimplán.

Itt az advent, és gyönyörűbbnél gyönyörűbb dekorációkat, egyre ötletesebb adventi naptár ötleteket látok. Szerencsére egyre terjed az a nézet, hogy ennek az időszaknak a csendes, befelé forduló várakozásról és a csodákról, varázslatról kell szólnia – a gyerekek számára. De mi a helyzet az anyákkal? Bármennyire is várjuk a gyermekeinkkel összekuckózós pillanatokat és hogy lássuk az örömet az arcukon, azért mégiscsak tartunk az évnek ettől a szakától. Hiszen ilyenkor különösen sok munkánk van – a lakás kicsinosítása, sütés-főzés, ajándékok beszerzése, óvodai-iskolai vállalások -, miközben megmaradtak az eddigi feladataink is, esetleg megspékelve egy-két beteg vagy éppen karanténba hazaküldött gyerekkel. A kimerültség sokszor oda vezet, amit a legkevésbé szeretnénk ilyenkor: egyszer csak eljutunk a kiborulásig, és úgy érezzük, minden eddigi erőfeszítésünk oda, amivel varázslatossá szerettük volna tenni ezt az időszakot. Mit tehetünk hát azért, hogy túléljük, netán még élvezzük is a karácsony előtti heteket?

A képlet persze “egyszerű”: vállaljunk kevesebbet. Legyen énidőnk. Aludjunk. Randizzunk a férjünkkel, lakkozzuk ki a körmünket, igyunk fahéjas-tejszínhabos kávét. Ezek mind szuper ötletek, csak így karácsony előtt végül a legritkább esetben valósulnak meg. Hiszen a legfontosabb, hogy mindenki más meglepetése elkészüljön, és hogy a lakás ragyogjon, amikor anyósunk 25-én belép hozzánk. Lehet nagyszerű hatékonysági tippeket is olvasni a neten, hogyan szervezzük a feladatainkat úgy, hogy végül magunkra is jusson idő. Én most nem ezekről szeretnék írni, hanem egy nézőpontváltásról:

mi volna, ha idén adventkor a saját jóllétünk is fontos lenne önmagunknak? Mi volna, ha a karácsonyt is nőies energiákkal közelítenénk meg, ha pihennénk, ha bekuckóznánk a családunkkal együtt?

Szeptemberben már írtam arról, hogy az ősz és a tél az év ciklusának nőies, yin részéhez tartozik – és nőként, anyaként különösen fontos, hogy ezt a minőséget meg tudjuk élni a hétköznapjainkban. A yin minőség a befelé, lefelé irányuló, csendes, sötét, nedves, befogadó, intuitív – szemben a yang kiáradó, felfelé irányuló, hangos, világos, száraz, tüzes, szellemi minőségével. Ez a két minőség áthatja világunkat, mindenben megjelenik. Azonban a nyugati kultúrákban az emberek nagy része csak a yang, a férfias minőséggel akar foglalkozni, ez az, amit értékelünk: pörögj, teljesíts, tervezz, valósíts meg dolgokat, aztán jöhet a következő! A befelé fordulás, mindennek kipihenése, kiértékelése a legtöbbször elmarad. A pihenés lustaság, nincs semmi haszna – ez a közvélekedés. Pedig az ember nem így működik – ahogy a természet sem.

Annak, aki jár valamennyit a természetben, mostanra szembetűnő a változás: a fák lehullatták a leveleiket, az állatok felkészültek a télre. Most minden sokkal csendesebb, ilyenkor semmi sem “alkot nagyot” az állatok és a növények világában. A legtöbb állat nem ilyenkor szül utódot, a fák sem most rügyeznek. Ebben az időszakban minden visszavonul, tartalékolja az energiáját, vigyáz magára, hogy túlélje a telet.

Ezzel szemben mi, emberek, mit teszünk?

Decemberben a legmagasabb fordulatszámra kapcsoljuk a pörgésünket: ha dolgozunk, még megpróbálunk mindent elintézni az ünnepek előtt, otthon erőnkön felül suvickolunk, közben boltokba rohangálunk, a neten lógunk ajándékok után, tervezünk, szervezünk, egyeztetünk, késő éjjelig készítjük a meglepetéseket.

Az ünnepek alatt egyik helyről a másikra rohanunk (különösen az utóbbi években, amikor kevesen kockáztatják meg, hogy egy helyen sokan összegyűljenek), különböző programokat szervezünk, főzünk, rendet rakunk, ismét későig fent vagyunk rég nem látott családtagokkal, barátokkal beszélgetve. Aztán jön a január, amikor pedig az újévi fogadalmaink mentén ismét csak fogyasztjuk az energiatartalékainkat.

És ez nem csak ilyenkor, télen van így. Társadalmunk alapvetően “nem szereti” a yin minőséget. Hiszen ha pihenünk, nem termelünk, ráaádásul ha megállunk a pörgésben, a végén még magunkba is kell nézni, és ez sokaknak rémisztő lehet. Ezért a lecsendesedést kiűztük az életünkből, és olyan elvárásokat támasztunk magunk és mások felé, hogy folyamatosan mozgásban legyünk, teljesítsünk. Miközben nekünk, embereknek is szükségünk van arra, hogy megálljunk és önmagunkra figyeljünk. Nem csak néha, egy-egy pillanatra, hanem – ha a természet példáját tartjuk szem előtt – az időnk felében, az év felében lenne jó többségében ezt a yin minőséget megélni. Így sokkal inkább egyensúlyban lehetnénk magunkkal és a természettel.

Ahogy már korábban is írtam, anyaként ez azért is különösen fontos, mert az anyaság is ezzel a befelé irányuló, befogadó energiával működik igazán jól. Ha figyelünk magunkra, figyelünk befelé, akkor tudunk a gyerekeinkre is figyelni. És amikor feléjük fordulunk és valóban kíváncsiak tudunk lenni arra, hogy éppen mire van szükségük, akkor valahogy mindig minden simábban megy, hiszen tudunk az ő igényeikre reagálni. Ez azt is jelenti, hogy engedünk a terveinkből, elképzeléseinkből (amik egyébként a yang, férfias minőséghez tartoznak) – mert hiába terveztük el, hogy szuper lesz a mézeskalács-sütés ma délutánra, ha a gyerek fáradt és csak az ölünkbe szeretne ülni.

És ha belegondolunk, valójában ezzel is arra hív minket, hogy kilépjünk a pörgésből, a feladatainkból, és leüljünk egy kicsit. És ez az, ami sokszor annyira nehezünkre esik, annyira dolgoznak bennünk az elvárások, hogy készen kell lenni, meg kell lennie annak, amit elterveztem, mert csak így tudom tartani az ütemtervet, és ha valami kimarad, akkor rossz háziasszony és rossz anya leszek. Pedig

valójában nem vagyok rossz anya, ha a saját és a gyermekem igényeire figyelek, és emiatt nem felelek meg a társadalom/anyós/szomszéd néni elvárásainak.

Nehéz ezt felülírni magunkban, de nem lehetetlen. Szimplán Anya csoportomban éppen ezzel foglalkozunk – folyamatosan tudatosítjuk, hogy mi a fontos számunkra, támogatjuk egymást abban, hogy elengedjük a feladatokat, a megfelelést és befogadó energiával jelen legyünk a gyerekeink mellett.

A konkrét megvalósítás tudom, nehéz. Amikor az ember ott áll, hogy odaég az ebéd, a gyerek meg üvölt, akkor nagyon nem egyszerű azt mondani, hogy “rendben kicsim, akkor itt vagyok, leülök veled, nem baj, ha később lesz ebéd és nem tudom időben elaltatni a kistestvéred és egész délután nyűgös lesz”. Mégis vannak olyan helyzetek, amikor megpróbálkozhatunk ezzel a hozzáállással. Amikor elengedhetjük az ablakmosást, a terítővasalást, a gyönyörű, különleges ajándékcsomagolást, hogy helyette ott legyünk magunknak és a családunknak.

Én azt javaslom, próbáld ki: emlékezz rá, hogy milyen abszurd, természetellenes ez a decemberi pörgés, és tedd fel magadnak újra és újra a kérdést: mire van NEKEM szükségem ahhoz, hogy kipihentebb és türelmesebb legyek? Muszáj ezt a feladatot most megcsinálnom? Egyáltalán, muszáj megcsinálnom? Lehetek magammal türelmesebb, engedékenyebb, elfogadóbb? Szerethetem magam kicsit jobban idén decemberben, hogy aztán ebből a szeretetből adhassak a családomnak is?

Ha szeretnéd mindezt egy megerősítő, támogató közösségben gyakorolni, ahol az Egyszerűbb gyermekkor mellett önismerettel, ciklikussággal, lassítással is foglalkozhatsz, jó hírem van: decemberben rövid időre megnyílik a csatlakozás a Szimplán Anya csoporthoz (az előfizetés karácsonyi ajándéknak sem utolsó ;))! Figyeld a hírlevelem a részletekért!

Faragó Ági vagyok, Egyszerűbb gyermekkor tanácsadó. Azoknak a családoknak segítek, akik szeretnék, ha hétköznapjaik lassabban, nyugodtabban telnének. Akik szeretnék, ha gyermekeik kiegyensúlyozottabbá válnának, mentesülnének a világunkban már szinte általános túlterheltség alól. Akik szeretnék megengedni gyermekeiknek, hogy a saját tempójukban bontakoztassák ki képességeiket. Egy kislány anyukájaként és változatos segítői állásokban dolgozva jutottam el az Egyszerűbb gyermekkorhoz, amiben azóta is újabb és újabb mélységeket fedezek fel. Ha van kedved, csatlakozz hozzám, keressük meg együtt, hogy a Te családodban hol adhatunk teret az egyszerűsítésnek.

Itt is megtalálsz:

Írj nekem!