Főzőcske · Gyerek

BLW-krónikák 1.

A hozzátáplálásnál a BLW útját választottuk, azaz (röviden) Lenke eteti saját magát. Eleinte izgultam, hogy miket fogunk neki főzni, úgyhogy gondoltam, megörökítem egy bejegyzés-sorozatban az utunkat, hátha másnak is segít majd.

blogcím

Lenke majdnem kilenc hónapos, és nagyjából két hete kezdett el enni úgy, hogy minden étkezésnél az ölünkbe ül és ő is nyammog valamit. Kínáltuk korábban is, de nem érdekelte, sőt, amikor fél éves korában fél órán belül harmadszor került elé az alma, sírva is fakadt, pedig nem egy sírós gyerek. Érdekes, hogy a természet milyen jól elrendez mindent: amikor elkezdett enni, akörül vettük észre, hogy már nagyjából megy neki az ülés megtámasztás nélkül. Addig nem nagyon érdekelték az ételek sem. (A BLW egyik legfontosabb alapelve, hogy akkor kezdjük a hozzátáplálást, ha már tud ülni a baba.)

Az elvek

Van pár kitételem Lenke táplálásával kapcsolatban:

 – Nem akarok olyasmit erőltetni, amit ő nem szeretne, ha nem muszáj. Így kötöttünk ki a BLW-nél.

 – Nem szeretnék neki húst és tejterméket adni egy éves kora előtt. Én simán el tudom képzelni, hogy a tej nem való emberi fogyasztásra, húsból pedig ember legyen a talpán, aki talál olyat, ami nincs tele antibiotikummal, hormonnal, mindenféle rákkeltő pácsóval és a rettegő állat energiájával. Mivel nem akarom Lenkét korlátozni a választásban, valahogy úgy képzelem az életet, hogy állati eredetű termékeket alkalomadtán kínálok neki, a tejterméket kb. fűszerként, húst meg mondjuk talán heti egyszer. De titkon bízom benne, hogy nem fogja szeretni, főleg mivel a nyers húst én nem is tudom megfogni, nemhogy elkészíteni… 🙂

 – Szeretnék nagyrészt vegyszermentes ételeket adni neki. Tudom, hogy van, aki azon az állásponton van, hogy nem ártalmasak a növényvédők, meg lemossa az eső, stb. Nem akarok velük vitába szállni, de nekem jobb a tudat, hogy Lenke lehetőleg vegyszermentes zöldséget és gyümölcsöt kap. Főleg a gyökérzöldségek, vékony héjú gyümölcsök, zöldségek és a salátafélék esetén figyelek erre, mert azt olvastam, hogy ezeknek lehet a legmagasabb a vegyszertartalma. Az adalékanyagokat tartalmazó ételeket is szeretném egyelőre elkerülni.

 – Szeretném szezonálisan táplálni. Egyrészt hiszek abban, hogy a számunkra legmegfelelőbb táplálékot a mi éghajlatunkon éppen elérhető zöldségek és gyümölcsök adják, másrészt általában ezek azok, amik kevésbé vegyszeresek.

 – Az ő ételét nem mikrózom: sütőben, serpenyőben, esetleg a teám felett melegítem meg.

 – A BLW-s elvek: olyan ételeket kap, amiket meg tud fogni, nem fulladásveszélyesek, nem tartalmaznak sót, cukrot, mézet, nem teljes kiőrlésű és nem zsírszegény verziókat.

Ezek persze a kezdeti elvek, de tudjuk, hogy minden változik, ahogy nagyobb lesz, majd elkezdi használni a kanalat, ügyesebben rág majd, erősebb lesz az immunrendszere, mások lesznek az igényei, így ezeket az elveket is felülvizsgálom folyamatosan.

A gyakorlat

Mivel így tél végén a gyökérzöldségek adják a szezonális táplálékok nagyját, fontos volt, hogy biót találjak, így kötöttem ki (újra) a Szatyor bevásárlóközösségnél, akik Budapest környékéről gyűjtik össze a vegyszermentes és bio termékeket, amiket házhoz szállítással és több budapesti átvevőpontjukon juttatnak el a vevőknek. Minden héten készítenek egy válogatást szezonális élelmiszerekből, ez a kisszatyor; a nagyszatyorba, ami inkább családoknak megfelelő mennyiség, mindenből kétszer annyi kerül. Úgy gondoltam, nekem megfelel az ár-érték arány, tekintve, hogy sok bio termék is van a csomagban, és tetszett a kihívás, hogy az ő válogatásuk alapján állítsam össze a heti menüt. Így legalább nem kell azon agyalnom, hogy mi is éppen a szezonális.

Így hétfőnként megrendelem a kisszatyrot (illetve most már a nagyszatyrot, mert sokszor vacsira is meleget eszünk), Zoli pénteken munka után átveszi, és szombaton kiegészítjük, ha kell még valami, az itteni piacról. Még hétfőn összerakom a fejemben a heti menüt, ami háromféle ételt jelent, mivel mi két napra előre szoktunk főzni (igen, ez hat nap, de általában minden hétvégén történik valami, ami betölti azt az egy napot: vendégség, étterem, Zoli mást eszik, elméretezem az adagokat és marad még, stb.). Próbálok rá figyelni, hogy mindig legyen valamilyen fasírt, valamilyen gabona és valamilyen tészta is, esetleg leves, bár azzal Lenke most még nem tud mit kezdeni.

Az utóbbi két hét legjobbjai:

Reggelire:

Ezzel voltam a legnagyobb bajban, mivel az én reggelim a legtöbbször teljes kiőrlésű kenyér, mozzarella, bolti pesto és paprika, amik közül mindegyiket ki tudtam lőni a fenti elveim alapján… Amiket Lenke mostanában kap:

 – alma – vegyszermentes, hámozott, magozott. Félbevágva adom neki, mert ha gerezdekre vágom, fulladásveszélyes lehet, mert törik;

 – aszalt szilva – vegyszermentes, de még sosem kóstolta meg;

 – aszalt alma – vegyszermentes, a héját leszedjük, ezt néha elrágcsálja;

 – aszalt barack – ebből bolti biót vettem, talán egyszer kóstolta eddig;

 – házi kenyér – a tönkölykenyér receptjét csinálom meg bio fehérlisztből, só és magok nélkül (lenmag és szezámmag lehetne benne elvileg, de ha nem töröm össze mozsárban előtte, akkor emésztetlenül mennek át a belein, akkor meg inkább valami emészthetővel töltsük meg azt a kicsi pocakját), fél adaggal. Ezzel nem tud betelni. Bio margarint és házi mindenmentes baracklekvárt teszek rá;

 – újhagyma – ezt is imádja rágcsálni. Magamtól nem is adtam volna neki, de egyszer elcsaklizta a miénket. Engedtük, hadd tapasztalja meg, hogy milyen, és kiderült, hogy ízlik neki. Ezután mondjuk alapos kézmosás kell, mielőtt a szemébe nyúlna esetleg… Ezt a piacon veszem, hátamon Lenkével, úgy kérdezem meg, hogy vegyszermentes-e, mert a gyereknek lesz, és reménykedem, hogy így csak megmondják az igazat;

 – körte – ezt is a piacon vettem, a néni azt állította, a kétfajta körtéje közül ez volt a vegyszermentes, mindenesetre meghámoztuk;

 – sült sütőtök darabokban – mert még éppen lehetett kapni és egy sütibe is kellett, aztán megmaradt;

 – aszalt paradicsom – vegyszermentes. Hétvégén rájöttünk, hogy ha forró vízbe áztatjuk evés előtt, akkor puhább, de keményebb verzióban is szívesen rágcsálta Lenke, biztos jó volt rágókának;

 – egy-kétszer zabkásával is próbálkoztam, nem sok sikerrel egyelőre.

Ebédre:

képek(1)

 – Savanyúkáposztás kölesfasírt sült csicsókával és párolt laskagombával. Itt a gombát nem ette, mondjuk túl nagy is volt meg aztán azt is megtudtam, hogy nehezen emészthető, szóval nem volt nagy baj. A fasírt nagyon bejött neki! 🙂 A sót, ha jól emlékszem, kihagytam, vagy csak minimális mennyiségű himalájasó került bele.

 – Tepsiben sült zöldségek Zizi módra – itt a gyökérzöldségek biók voltak, a többi vagy a Szatyorból, vagy a piacról. Mi ettünk hozzá kuszkuszt és joghurtos-tahinis szószt is.

 – A jolly joker wokban sült zöldségeim, pirított tofuval (azt csak mi ettük). Utóbbinál ebből a receptből indultam ki, de a szószt már nem csináltam meg hozzá, mert Zoli is készített öntetet a gyerekek csirkéjéhez, így az került a zöldségekre is (persze csak miután kivettük belőle Lenke adagját). Lenkének a brokkoli tetszett belőle a legjobban, nem is csodálom. 🙂

 – Pizza – ez nagyon nagy siker volt a kis kenyérevőmnél! Majd teszek fel receptet, de gyakorlatilag pizzatészta só és cukor nélkül, paradicsomszósz só és cukor nélkül, és mindenféle zöldség. Az ő méretére vágva, imádta. 🙂

 – Medvehagyma pestós tészta koktélparadicsommal és aszalt paradicsommal – a tészta bio volt, a medvehagyma és az aszalt pari a Szatyorból jött, a koktélpari piacról, nénitől. A világ legegyszerűbb receptje alapján csináltuk, kihagyva a sót. Előtte megcsináltam Lenkén a mogyoróallergia-tesztet: bekentem az arcát két helyen mogyoróvajjal, pár perc múlva lemostam, majd kicsit több, mint egy napot vártam, hogy bepirosodik-e. Nem lett jele az allergiának, és szerencsére a fenyőmagos pesto is gond nélkül csúszott.

 – Cékla-répa fasírt vegán krumplipürével – ez a mai ebéd volt, a recept saját, de még tökéletesíteném, mielőtt leírom, mert kicsit potyogós lett. A krumplipürénél meg ott követtem el a hibát, hogy adtam hozzá kanalat, gondolván, hogy majd arra teszek egy kicsit a püréből és ő lenyammogja róla. Csak sajnos az első tíz percben, amíg a kanál el nem repült az asztal egy távolabbi pontjára, semmi más nem volt érdekes, és annak is sírás lett a vége, ha elvettem a kanalat, hogy tegyek rá egy kis pürét…

Azért, hogy legalább 3-4 félét tudjak kínálni, az ebédet ki szoktam egészíteni a favoritokkal (kenyér, újhagyma, aszalt paradicsom) és a vacsiról maradt párolt zöldségekkel, illetve akkor is ilyenekből állítom össze, ha olyasmi az ebéd, amit ő nem tud még megenni, például múlt héten a zellerkrémleves.

Vacsorára:

 

 – Olívaolajban sült fekete retek – vegyszermentes. Isteni édes íze van, nagyon izgalmas! Mi Zolival lilahagyma-lekvárral ettük, úgy egyenesen észvesztő (mondjuk ez a lekvár önmagában is az!).

 – Olívaolajon párolt póréhagyma – piacról. Ez is eszméletlen finom, só és minden nélkül.

 – Párolt gomba is volt petrezselyemmel, esetleg fokhagymával, aztán mondták mások, hogy az is nehezen emészthető és én is viszontláttam egy az egyben, úgyhogy ezt nem erőltetem már, csak mi esszük Zolival.

 – Párolt, fokhagymás spenót – volt piacról is, Szatyorból is, mondjuk a szatyrosnak egész más színe volt.

 – Nyers vagy párolt répa – bio.

 – Avokádó, szeletelve.

 – Paprika – Zoli talált a piacon állítólag vegyszermenteset. Azért kértem, hogy vegyen, mert Lenke folyton lenyúlta az enyémet.

 – A kenyér, aszalt paradicsom, újhagyma, sütőtök, esetleg alma ilyenkor is bejön.

képek
A bolti buci, brie sajt és dió a képeken nem Lenkéé, csak egyelőre egy tálból cseresznyézünk.

Azt vettem észre, hogy Lenke – a kenyér mellett – a szezonális dolgokra bukik a legjobban: újhagyma, brokkoli, spenót. Jó látni, hogy a gyerekek ilyenkor még tényleg érzik, mire van szüksége a szervezetüknek.

Én egyébként is nagyon jó érzés, hogy ő eszik, megfogja a falatokat és rágcsálja, így biztos lehetek benne, hogy nem erőltettem rá semmit, és látom, milyen ügyes, önálló, nagy már. Boldogan maszatol, dumál, néha aprólékosan vizsgálgatja az ételt. Látszik rajta, hogy élvezi.

Mentés

BLW-krónikák 1.” bejegyzéshez 2 hozzászólás

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.